A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2013. április 28., vasárnap

Ébresztő

Operát ki hallgat mostanában? Vagy: ki megy el múzeumba mostanában? De kérdezhetnénk a színházat, hangversenyt is. Nem kétséges, hogy az operához fel kell nőni szellemileg, zeneileg. Viszont találkozni kell vele. Úgy, ahogy találkozni kell a "szépséggel" is. A szépség és a művészet mindig Istenből mutat meg valamit. Nem érzelgőssé és érzelmeskedővé, hanem kifinomulttá kell alakítani lelkünket. 
Egy opera hallgatása (főleg megtekintése) már zeneileg is élmény. Viszont ha a szövegkönyvet, a cselekmény részleteit is tanulmányozzuk, még akár saját életünkre is vonatkoztathatjuk. Így lehet ez egy festménynél is. De mennyit időzünk el egy festmény előtt? Vagy egy zenemű, egy vers előtt? Visszatérünk-e az elolvasott vers soraihoz, szavaihoz? És persze sokat kell ismételni...
Jézus Egyháza szép. Eredendően szép. Jelen lehet a gonoszság keze nyoma itt-ott, akár magasabb szinten is (ahogy történelemből tanultuk), de a végső győzelem a szereteté, vagyis Istené. A szépség pedig Istenben rejlik. 
Minden év az "élet éve". Igazán felnőttként veszi észre az ember, hogy a környezete milyen jeleket ad, mit juttat eszünkbe az erdő, amely mellett minden nap elmegyünk - télen és nyáron egyaránt. Ezekben a napokban tanúi lehetünk a valódi feltámadásnak, az új élet születésének - de miből is születik az új? A régiből. Ez örök törvény marad. Rügyek, bomladozó rügyek, végül virágok és óriási levelek, melyeket a szellő simogatása megrezzent. Mekkora csoda! Ahogyan a gyermek járni tanul..., majd leérettségizik. 
Virág, majd cseresznye, barack, ízletes alma lesz belőle. És mindez akkor is jó, de jó lesz majd a sötét, hideg időszakban is, amikor jól esik levenni a nyári gyümölcsből készült befőttet, miközben a kályhában pattogó tűz meleget visz otthonunkba. 
Ez az élet rendje. Viszont ez nem véges idő. Nekünk az örök életet kell szem előtt tartanunk. Azt az életet, ahol nem hullik le a levél, ahol a tulipán nemcsak egy ideig nyílik... Életünket a természet teszi széppé, az Isten alkotta természet. Használni a földet és adottságainkat nem azt jelenti, hogy zsákmányolunk, vagy irigykedünk. A földet művelni kell, formálni kell környezetünket, széppé kell tenni lehetőségeink szerint. Képességeinket pedig felhasználni arra, hogy megmutassunk Isten szépségéből egy darabkát. Mások képességeit pedig tisztelni, becsülni kell. 
"Vegyetek példát a liliomokról, hogyan nőnek: se nem fonnak, se nem szőnek. Mégis, mondom nektek, hogy Salamon dicsősége teljében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha tehát a mezőn a füvet, amely ma a mezőn zöldell, holnap a kemencébe kerül, Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, kishitűek. Ne kérdezgessétek hát, hogy mit esztek vagy mit isztok, és ne nyugtalankodjatok. Mert erre a pogányok törekednek a világban. Atyátok tudja, hogy szükségetek van rájuk. Inkább az Isten országát keressétek, és ezeket megkapjátok hozzá. Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja országát." (Lk 12,27-32)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...