"Az új pápaságban jelent meg a javulás reménye. Egyrészt a liturgikus eszmények korrigálása is megkezdődött, és ezen belül a szépségnek - szép tárgyaknak, épületeknek, zenének - a szerepe is. ... Ez egy átalakulóban lévő időszak. Bizonyos értelemben a II. Vatikáni zsinat kora (vagy legalábbis annak 1965 utáni értelmezése) lejárt. De ne feledjük, hogy aki ötven évvel ezelőtt eszmélt, az akkor 20-25 éves volt, ma 70-75 éves. Úgy látszik, az újításnak is van nosztalgiája. De lassanként megindult egy generációváltás." (Dobszay László - 1935-2011)
