A pilisszentkereszti templom orgonája - képek

Az orgona a szentélyből

pedálok

Játszóasztal. 1 manuál, 6 regiszter.

A szószékről.

A pilisi ciszterci apátság

Az apátság helyrajza

III. Béla király öt ciszterci monostort alapított, melyek mindegyikébe francia szerzeteseket hívott. A király mindkét felesége (Châtillon Anna majd Capet Margit) francia volt. Margit férje halála után elzarándokolt a Szentföldre, Ptolemaioszban halt meg, ott is temették el.

A pilisi monostort 1184-ben alapította III. Béla. A szerzetesek a franciaországi Acey-ből érkeztek. Az apátsághoz terjedelmes birtok, vízi és száraz vám is tartozott. A középkorban ez volt az összes hazai apátság között a legrangosabb, legjelentősebb.

Itt temették el, az apátság templomában Gertrúd királynét. 1526. szeptember 7-én a törökök kifosztották majd felgyújtották a monostort, amely 1541-től a vidékkel együtt a török kezébe került. A XVIII. században próbálták újjáépíteni, de nem sikerült, hiszen annyira romos állapotban volt. 1967-től Gerevich László folytatott ásatásokat, aminek során az alaprajzot sikerült megalkotni, és számos érték került elő.

Valter Ilona így fogalmaz a ciszterci építészeti szokásokról: „A francia kora gótikus ciszterci építészet formavilága jellemzi a III. Béla által alapított apátságokat. Egresről keveset tudunk, de a zirci apátság alaprajzát és fennmaradt faragott köveit ismerjük. A zirci és a pilisi monostor a legimpozánsabb a magyar ciszterci monostorok között, építésükben közreműködött a királyi udvarban dolgozó francia tanultságú építőműhely. A megmaradt alapfalakból, faragott kövekből is rekonstruálható, hogy itt a ciszterci építészet és művészet legmagasabb színvonalát képviselő épületek álltak. A szentgotthárdi monostort dél-francia provence-i ciszterci építőműhely készítette. A pilisi monostor erejét mutatja, hogy 1191-ben 12 szerzetesből álló közösséget tudott küldeni a pásztói monostorba. A ciszterciek Pásztón átvették a korábbi bencés épületeket, és csak a 13. század elején nagyobbították őket. III. Bélát követően Imre, II. András és IV. Béla királyok is alapítottak ciszterci monostorokat. Néhány főúri és egyházi méltóság is folytatta ezt a hagyományt. Így a középkorban Magyarországon hosszabb-rövidebb ideig a ciszterci rendnek összesen 18 férfi és 4 női monostora volt.”

kúttöredék

padló

kerengő

Szentháromság vasárnapja: az apátság alapítása

828 évvel ezelőtt, Szentháromság vasárnapján alapította meg III. Béla magyar király a pilisi ciszterci apátságot. Az alapítás 800 éves évfordulója alkalmából Ackermann Kálmán plébános atya nagyszabású ünnepséget rendezett és konferenciát szervezett. Az ünnepi szentmisét akkor Lékai László bíboros, esztergomi érsek mutatta be. (A témával még foglalkozunk a napokban...)

Orgona 0-24

Ide kattintva megnyithatja média lejátszója segítségével azt az internetes rádiót, ahol egész nap orgonazene szól. A színvonalas előadások között vannak régebbi felvételek is. Praktikus, hiszen ha egyszer bekapcsolja, a zene folyamatosan szól, így akár egész nap orgonazenét hallgathat!

Bach és az orgona

El tudná képzelni így Bachot?

Inkább ne tegye...
Tartson velünk pénteken is, amikor Bach orgonazenéjéről lesz szó ezen a blogon!

Mennyei muzsika orgonával

Bach d-moll BWV 1059-es számú műve csembaló- és orgonaverseny. A kezdő motívum a “Geist und Seele wird verwirret”kantátából való, melyet 1726-ban komponált. A mű hangszerelése modern váltás volt az addigiakhoz képest. A műhöz nem adott meg tempó-jelzést. A zene kifejezi azt a végtelen nyugalmat, melyet az ember Isten közelségében tapasztal meg. Leteheti elé fájdalmát, örömét, egész létét. Ez az Isten közel van hozzánk, csak igent kell mondanunk hívó szavára. A zene egy út, ami a lelket Isten felé tudja terelni.

A felvételen Ton Koopman orgonál.

"Albert Schweitzer rámutat, hogy Bach hegedűs mivolta a billentyűs hangszerekre írott műveiben is megmutatkozik, mert dallamainak tagolása itt is a hegedű vonóvezetését követi. Ugyanakkor vonós hangszereken is előírja a többszólamú játéknak azokat a formuláit, amelyeket ő maga a csembalón és orgonán sajátított el. S ha a szólóhangszeren megköveteli a polifon játékot, természetes, hogy a versenyművek zenekari kíséretében ezt mindenütt következetesen megvalósítja. E tekintetben erősen különbözik olasz példaképeitől, akiknek műveit fiatal korában buzgón tanulmányozta (Vivaldinak tíz versenyművét dolgozta át vonós hangszerekről orgonára, illetve csembalóra!): témái jellegzetesebbek, ritmikája erőteljesebb, zenekarának szövete - a homofon olasz ripienókkal szemben - nemcsak a ritornellekben, hanem a kíséret során is többszólamú." (Pándi Marianne)

Hirdetések anno

Kálmán atya 1977-ben került Pilisszentkeresztre. Az első év hirdetéseiből válogattunk.

1977. december 4. Advent II. vasárnapja: "Pénteken, szombaton és vasárnap lelkigyakorlat. Pénteken és szombaton este 6-kor van a szentbeszéd. A beszédeket tartja Dr. Németh Pál ny. főiskolai tanár. Gyónási alkalom!"

1978. április 16. Húsvét IV. vasárnapja: "Jövő vasárnap bérmálás. A bérmálkozók gyülekezése 9:15-9:30 között. A püspök atya háromnegyed tízre érkezik. A kapu előtt a képviselő testület fogadja. A bérmálási szentmise végén a képviselő testület esküt tesz. Szentmise után a Testület tagjait fogadja a püspök atya a plebánián. 

Áldozás rendje: ministránsok, képviselő testület, bérmálkozók, bérmaszülők, hívek."

1978. május 21. Szentháromság vasárnapja: "Hétfőn a litánia után Biblia-óra. A jövő vasárnap Úrnapi Körmenet. A nagymise 10-kor kezdődik. Szeretettel kérem a kedves híveket, hogy az előző évekhez hasonlóan tegyük szép hitvallássá ezt a napot. A sátorok készítésére felkérem azokat a családokat, akik szokták készíteni. Két hét múlva zarándoklat Jézus Szíve búcsúra Mezőkövesdre. A 2. buszra még van hely."

1978. július 18. Évközi XI. vasárnap: "Szerdán lesz Szentatyánk, VI. Pál pápa megválasztásának 15. évfordulója. A következő vasárnap emlékezünk meg róla. Ima a pápáért."

MÜPA orgona

Az évközi idő - liturgikus kisokos

Véget ért a húsvéti idő, megünnepeltük pünkösdöt, elérkezett az ún. "Évközi idő". Sokan talán értetlenül állnak a kifejezés előtt, hiszen a magyarban ilyen szót, hogy "évköz", igen ritkán hallunk. Mondjuk, hogy "évközben", de a szótő itt is az "év", nem az "évköz", mint például "szóköz"... Latinul ez az időszak a "tempus per annum", németül "Jahreskreis", szlovákul "cezročné obdobie". Régen "pünkösd utáni" idő volt a neve, és "vízkereszt utáni" idő.

"A sajátos jellegű időkön kívül van még harminchárom, esetleg harmincnégy hét az év folyamán. Ilyenkor Krisztus misztériumának nem valamely külön szempontját ünnepeljük, hanem éppen Krisztus misztériumát a maga teljességében, kiváltképpen a vasárnapokon. Ezt az időszakot hívjuk évközi időnek. (ESz. 43)"

Az évközi vasárnapoknak több elnevezésük volt a történelem során. A görögöknél az evangéliumról, a latinoknál (nálunk) az introitusról nevezték el a vasárnapot.

Egy-egy évközi vasárnap könyörgése a keresztény lelkiség rövid foglalata és lelkiéleti útmutató. Fontos az olvasmányok folyamatos (megszakítás nélküli) felolvasása is. Semmi esetre se legyen ez az időszak ún. szürke idő, amikor különösebb ünneplésre nincs okunk. Miért ne lenne? A vasárnap önmagában nagy ünnep a hívő számára. Készüljünk vasárnapra többet: gyónás, hosszabb időzés a templomban, bekapcsolódás a plébániai munkákba. Délutáni litánia. 

Az évközi idő Mária-antifónája a "Salve regina".

Készület "A hit útján" blogunkon

A jobb oldalt található képre kattintva juthat el A hit éve című blogunkra, ahol megkezdtük a készületi időt a Hit évére. A tartalmas bejegyzések mellett imádságokkal és elmélkedésekkel készülünk. Tartson velünk!

Az orgona

Az orgona egy aerofon hangszer, melyben sípok adják a hangot. Vannak ún. ajaksípok és nyelvsípok. A sípok manuállal (billentyűsor) és pedállal szólaltathatók meg. Az orgona részei: játszóasztal, orgonaszekrény, traktúra, sípok. 

A legrégibb, valóban orgonának nevezhető hangszer az ókori víziorgona, a hidraulisz. A 4. századtól a víziorgona hidraulikus nyomáskiegyenlítő szerkezete helyett egyre inkább a tisztán pneumatikus rendszer került előtérbe. A 9. században kezdték az orgonát az egyházi zene céljaira használni, a 10. században készültek az első nagyobb, szekrény alakú orgonák. Az orgona méreteinek növekedésével a játék egyre nagyobb fizikai erőkifejtést igényelt, a billentyűzet sok esetben vaskos, nehezen mozdítható emeltyűk sora volt.

A pedálsort a 14. században alkalmazták először. A szélláda, a fújtató és a traktúra tökéletesítésével vált az orgona a szó valódi értelmében hangszerré, első fénykorát a barokkban élte. Ebben nagy szerepe volt a páratlan orgonista, Johann Sebastian Bach és a kiváló orgonaépítő, Gottfried Silbermann (1683–1753) együttműködésének.

A pneumatikus traktúra a 19. század elején, az elektromos a század végén terjedt el. Ezek a technikai megoldások lehetővé tették hatalmas méretű orgonák építését, melyeket a zene romantikus korszaka igényelt.

Magyarország híresebb orgonái: esztergomi bazilika, szegedi dóm, Mátyás-templom, MÜPA. 

Sorozatunk első részében egy videó segítségével megismerhetjük az esztergomi bazilika orgonáját. 

 

Indító gondolatok

Az Úrnál keresek menedéket. Miért mondjátok: "Menekülj a hegyekbe, mint a madár!"? Lám, a bűnösök feszítik íjukat, nyilat helyeznek a húrra, hogy az igaz szívűeket a sötétben leterítsék. Ha az alapfalak leomlanak, mit tegyen az igaz? Az Úr szent hajlékában lakik, az Úr az égben trónol. Szeme látja a világot, pillantása szemügyre veszi az emberek fiait. Az Úr megvizsgálja az igazat éppúgy, mint a gonoszt, s aki a gonoszságot kedveli, azt gyűlöli lelke. Kénes esőt és égő parazsat hullat a bűnösökre, s perzselő szél lesz kelyhük osztályrésze. Mert az Úr igazságos és az igazságot szereti, az igazak látják majd meg arcát. (Zsolt 11,1-7)

A Szentlélek hét ajándéka

Bölcsesség 

Értelem

Jótanács 

Tudomány 

Lelki erősség

Jámborság 

Istenfélelem

Kapcsolat

Több e-mailt kaptunk már, amiben akár fotót is mellékeltek számunkra. Szeretnénk, ha többen élnének a múlt század technikai vívmányának lehetőségével. Amiket várunk: téma ajánlása, hitbeli kérdés, teológiai kérdés, képek egyházközségek életéből, tanúságtételek, ima-kérés, stb. Emellett megjegyezzük, hogy a látogatottsághoz képest alacsony az oldalt látható kérdéseinkre választ adók száma. Szavazzon bátran, hiszen ebből is fel tudjuk mérni az olvasók igényeit.

Bátran írjanak címünkre: sztkereszt@indamail.hu.

Muzsika péntek esti pihenéshez

Pünkösdi gondolatok

Hiába vetjük a kereszteket és mondjuk milliószor: Atya, Fiú, Szentlélek, nem hisszük el, hogy a szívünk emiatt dobog, hogy emiatt van szeretet a világon.

François Varillon egy alkalommal lelkigyakorlatot tartott a strassbourgi papoknak, és ezt mondta: – Főtisztelendő urak, képzeljék el, hogy az Egyház kimondja: ezután nem hisz a Szentháromságban, csak az egyszemélyű egy Istenben. Mi változna az életükben? Az egyik pap, aki ott volt, elmesélte, hogy mintha megpattant volna benne valami. Kiment a katedrálisból, mert rájött, hogy az égvilágon semmi sem változna. Ugyanúgy mondanánk a szövegeket, beszednénk az egyházi adót, folytatnánk az adminisztrációt.

Az Egyháznak a Szentháromságba vetett hit nélkül össze kellene dőlnie. Amikor a II. vatikáni zsinaton próbálták meghatározni, hogy mi is az Egyház, sok püspök azt ismételte csupán, amit a teológián tanult fiatal korában. Egyszer csak szólásra emelkedett Wyszynski bíboros, és ezt mondta: – Az Egyház az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében megkeresztelt és összegyűjtött nép. Óriási tapsot kapott. Az Evangélium nyílt fel ezzel a kijelentéssel. Egyébként nép nem is lehetünk másképp, csak tömeg, kiszámíthatatlan reakciókkal, állati szinten! Csak Istennel szemben, Istent szeretve lehet a tömeg néppé.

Csodálatosan írja le Tatjána Goricseva, a megtért orosz filozófusnő: még a szovjet korszakban bement reggeli istentiszteletre egy pravoszláv templomba, ahol tömjénfüst szállt fel és sok-sok gyertya égett, arany miseruhában állt a pap és egy megalázott, letarolt, vértanú Egyház énekelte az Isten dicséretét. Amikor látta ezeket a meggyötört asszony- és férfiarcokat, akkor azt mondta: – Most először tudom, hogy mit jelent az a sokszor használt és meggyalázott szó, hogy nép.

Igen, csak az Istennel, a Szentháromsággal kapcsolatban leszünk személy és leszünk nép! Az Egyház életének nem lenne értelme, ha Isten nem lenne Atya, Fiú és Szentlélek. Sőt akkor a kinyilatkoztatás sem mondott volna semmi újat, hiszen azt, hogy egyetlen Istennek kell lennie, már a görög filozófusok is kikövetkeztették. A New Age és a hozzá hasonló népszerű vallásokban Isten csupán egy személytelen erő. Valóban, ha „egyetlen személy” lenne Isten, akkor nem is lenne személy. Nem volna kivel kommunikálnia, örök program lenne csupán.

Micsoda vigasztalan világ! A legnagyobb vigasztalás az, hogy Isten Atya, Fiú és Szentlélek. Ez vigasztaljon meg, ha zokogsz, ha sírsz! Isten szeretet és Isten szeret téged. Sőt még tovább megy ez a Vigasztaló, a Szentlélek, és azzal vigasztal meg minket, hogy bevon Isten szentháromságos életébe. Hogyan? Úgy, hogy létünk legmélyén bizonyítja, hogy Isten szeret minket és egyben minket is képesít arra, hogy szeretni tudjuk az Istent. A bűnbeesett ember egy ördögi körnek az áldozata. Nem tudja szeretni Istent, mert nem tudja, hogy Isten szereti őt. Nem tudja, hogy Isten szereti őt, mert ő nem szereti az Istent.

A rómaiakhoz írt levélben van egy csodálatos kijelentés: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által.” Ez kettőt jelent: tudjuk, hogy Isten szeret minket és mi is viszont tudjuk szeretni Istent keresztségünk és bérmálásunk óta. A Szentlélek által tudjuk, hogy Isten szeret minket, és tőle kaptunk képességet arra, hogy őt szeressük. Évszázadokon, évezredeken át készítette elő Isten Izraelt, majd az emberiséget, hogy ezt megértse. Az Ószövetség egy nagy általános iskola, egyetlen nagy bevezetés a szeretet misztériumába.

Izaiás könyvében ezt olvassuk: „Drága vagy a szememben. Becses vagy nekem, szeretlek, embereket adok érted és nemzeteket az életedért” (43,4).

A bűnbeesett ember nem képes elhinni, hogy Isten szereti őt. Indiának lehet, hogy szellemibb, elvontabb, emelkedettebb fogalma van Istenről, mint Ábrahámnak. Indiában nem az istenérzék hiányzik, hanem a teremtésnek, a teremtett ember értékének az érzéke. Isten két nagy titokba vezeti be Izraelt. Az első, hogy ő transzcendens, vagyis a világot felülmúló: ő nem lakik kézzel épített hajlékban, nem férfi, nem nő, hanem Isten. Nem született, nem is hal meg, nem gondolkodik, mert a gondolkodás tökéletlenség; hanem mindent átlát! Mindez azonban kevés lett volna. A másik nagy titok, amibe a Szentlélek beavatja Izraelt, s amit Izraelen és a kereszténységen kívül senki sem tud elfogadni: az Istennek Izrael, az Egyház szerint pedig minden ember, te is, én is valóban végtelenül értékesek vagyunk.

A zsoltárokban megjelenik az adoráció, az istenimádás. Indiában lehetetlen az istenimádás, mert ott az imádó személye feloldódik az istenségben, az imádkozónak el kell tűnnie. Izraelben az istenimádó érzi, hogy ő, az ember, a por és hamu végtelen érték Isten szemében. Ezt el kell hinnie és éppen ezzel kezdődik a nagy beavatás. Isten bevezeti Izraelt ennek a sajátos szeretetnek a titkába. Először nem törődik más nemzetekkel. Kijelenti Izraelnek: – Téged szeretlek. Gondoskodik a pogány nemzetekről is, de csak Izraelnek mondja: „Téged választottalak ki a nemzetek közül.” Igen, mert valamiképpen más a jóság és más a szeretet, ha emberi szinten gondolkodunk róla (másként pedig nem tudunk).

Mit jelent a jóság? Jó vagyok ahhoz a kis állathoz, amely előttem vonaglik és eltiprom, hogy ne szenvedjen. A jóság számára, mellékes, hogy a „tárgya” létezik-e. Inkább ne legyen, csak ne szenvedjen. A szeretet egészen más! A szeretetnek nem mindegy, hogy te létezel-e. Nemcsak egy belülről kiáradó élet-többlet, amit átadok, és nem törődöm azzal, hogy kire árad ez a jóság, hanem ahol a te létezésed a fontos. Ezért zseniális Pilinszky verssora: „Lehunyt szemmel sírok azon, hogy élsz.”

fr. Barsi Balázs ofm

New York - száz százalék

Nem kerülheti el a katolikusok figyelmét egy érdekes hír, amire a mai nap folyamán bukkantunk. New Yorkban idén egy papot szenteltek (a New York-i Főegyházmegye számára), és őt is a régi rítus szerint. Az eseményről magyarul itt, angolul itt olvashat, képes beszámolót pedig itt talál.

Érdekesség mindemellett az is, hogy az említett egyházmegye főpásztora Timothy Dolan bíboros, akiről képes összeállítást mi is készítettünk, és akit "mosolya" miatt egyesek a pápaságra esélyesnek tartanak.

Szükséges-e a liturgia a normális katolikus élethez? – Hit és liturgia „aut” hit vagy liturgia

Összetett címmel találja szemben magát az olvasó, hiszen most általánosságban kellene írni a hit és a liturgia viszonyáról. A legegyszerűbb az lenne, ha gondosan elolvasnánk Joseph Ratzinger A liturgia szelleme című kiváló művét. Ennél többet már talán nem is lehetne írni, sőt, liturgiatörténészek sem tudnak mit hozzátenni – holott Ratzinger bíboros nem volt liturgika professzor. Megfontolandó ebben a kérdésben Alcuin Reid gondolata: „Joseph Ratzinger elsősorban és mindenek fölött homo liturgicus, liturgikus ember volt. Megtette azt a mélyreható felfedezést – és innen nincs visszaút –, hogy a szent liturgiában az ember az Egyházban lévő kegyelem életadó vérével, forrásával találkozik – azzal, amit a II. Vatikáni Zsinat később így jellemzett: culmen et fons, vagyis az Egyház egész életének forrása és csúcspontja.”

Önmagában a tények is ösztönözhetnek minket arra, hogy a címben feltett kérdésre megadjuk mi magunk a választ. Azok a tények, hogy a II. Vatikáni Zsinat első dokumentuma a szent liturgiával foglalkozik, hogy számos pápa és teológus a közelmúltban a hit kérdését a liturgia kérdésévé is tette, illetve az a tény, hogy XVI. Benedek pápa „bedobta” a közgondolkodásba a liturgia és a hit összefüggésének gondolatát. Valóban, a két fogalom összefügg, és egymásra épül.

A hit olyan dolog, ami tulajdonképpen vagy van, vagy nincs. Ha van, őrizni kell, ha pedig nincs, akkor még talán lehet, de félő, hogy az emberi értelem elzárkózása miatt nem kapja meg a hit ajándékát. A hitet Isten kínálja fel az embernek, és az ajándékot vagy elfogadjuk, vagy elutasítjuk. A döntés a mi kezünkben van. Ugyanez áll a liturgia kérdésére is. Elfogadom, hogy az Egyház ilyen liturgiát ad elém, vagy nem. Ha elfogadom, az a hit útján fog engem segíteni. Ha ellenállok, és nem vagyok engedelmes, akkor én magam találom ki a liturgiát, és így a szent tér és szent cselekmények az önmegvalósítás és az ötletek tárházává válik. A hit kifejeződik a liturgiában, és a liturgia pedig képes nevelni a hitet. Egy leborulás, mint gesztus a liturgiában, a hitemet fejezi ki, hogy hiszek a jelen lévő Istenben. Ő nem olyan értelemben a barátom, mint a focicsapat egyik tagja vagy egy osztálytársam. Ő az a barát, aki életét adta bűnökkel teli életemért, és ez iránt érzett hódolatom és hálám jele a leborulás. Mellesleg ő az én Teremtőm. Ezt a viszonyt nem húzhatja le az ember a saját szintjére. Megalázkodva kell Isten elé járulnia, aki majd őt „felmagasztalja”. Aki ezt a logikát érti, annak nem is kell többet magyarázni a különféle gesztusokat: csók, fejhajtás, térdelés, stb.

Kanyarodjunk vissza eredeti kérdésünkhöz: „Szükséges-e a liturgia a normális katolikus élethez?” A válasz megadása nem egyszerű. Mit jelent az, hogy „normális”? Itt nem szellemi szinteket akarunk megkülönböztetni a fogalommal, hanem azt érzékeltetni, hogy egy katolikus ember életének meghatározó, alapvető részévé kell-e válnia a liturgiának? Lelki életünkben a mérce Jézus. Úgy kell viselkednünk, ahogy ő, mert hozzá tartozunk keresztségünktől fogva. Jézus liturgiához való viszonyulása mai szemmel nem mérhető, mert nekünk már van fogalmunk a liturgiáról, viszont abban a korban természetesen nem „miséztek”. Viszont kár lenne az utolsó vacsora mintájára alakítani a szentmisét, hiszen még az sem volt szentmise. Azután pedig evidens, hogy alakult, formálódott a liturgia. De nem is történeti elemzésre vállalkozunk. Szükséges-e a liturgia ünneplése a hitem számára, előrehaladok-e a hit útján, ha méltó módon ünneplem a liturgiát?

Még mindig ne adjunk feketén-fehéren választ, hanem vizsgáljunk meg egy jelenséget. Katolikus emberként arra vállalkoztam, hogy kiadom magam „kereső” embernek. Olyannak, aki vallástalan, hitetlen, de meg akarja ismerni a katolikus egyházat. Első lépésnek a templomot szánta. Megnézi, hogyan imádják ők Istenüket, hogyan fejezik ki hitüket? Tudom, hogy van Úrvacsora a reformátusoknál, meg más helyen gyülekezeti alkalmak, stb. De vajon a katolikus templomokban mi van? Az első templom, ahová betértem, a Duna partján van, egy nagyobb város, igen közel Szlovákiához. Gondoltam, vasárnap (a katolikusok parancsait tanulmányozva jutottam erre) teli lesz a templom, mert az Úr napját meg kell szentelni. A pap mélabúsan állt a felolvasó állványnál, ami előtt ikebana vázában kókadozott a virág. Öt ministráns lógatta a lábát a szentélyben egymás mellé helyezett puffokon, néha beszélgettek is. A pap miseruhát viselt, az oltáron két gyertya pislákolt. Volt az oltáron még más is: zsebkendő (ha jól láttam), szemüvegtok, nagy virág, misekönyv, mikrofon, és egy terítő. A mise közben többnyire ültek a hívek. A pap áldozás előtt fölment a tabernákulumhoz, kivette az Oltáriszentséget, de nem hajtott térdet. Kettes sorban előre mentek a hívek, de úgy ültek vissza a helyükre, mintha csak egy cukorkát kaptak volna.

A másik templom vidéken volt, egy faluban. A pap stólában jött ki misézni, nem énekeltük az Uram, irgalmazz-t, hanem ő mondta be, a könyörgés alatt álltunk. Az előző templomban nem. Itt nem énekelték el az olvasmány utáni válaszos zsoltárt, pedig az Adoremusban is benne van. A templomban öt hívő volt, az orgona fátyolosan, de szólt, és a végén elmondták az Úrangyala imádságot.

A harmadik templom szintén városban van, az ország keleti részén. Itt a szembetűnő az volt, hogy nem jöttem rá a miseruha színére. Mindent énekelt a pap, a ministránsok rendezettek voltak, bár nem olyan ruhájuk volt, mint máshol szokás. A ministránsok lejöttek a padok közé kezet fogni (nem tudtam, hogy miért), és a Miatyánk alatt itt mindenki fogta a másik kezét. Volt két gitáros fiatal lány, akik felajánláskor meg a dicsőségre énekeltek. De mintha más lett volna a szövege. Az orgona is szólt, volt népének is. A végén agapéra hívtak mindenkit a kertbe, de nem ment be mindenki.

A negyedik hely Budapesten volt. Kápolna, de nem olyan kicsi. (Én minden misét követtem az Adoremusból.) Bejött a pap miseruhában, térdet hajtott a tabernákulum előtt, megcsókolta az oltárt, közben énekelték az introitust. Itt már volt olvasmányközi ének is, meg Alleluja is. Tulajdonképpen minden a leírtak szerint ment. Az tűnt fel, hogy kevesen mennek áldozni, és itt nem mondták be a miseszándékot.

Az ötödik hely szintén a fővárosban volt, de forgalmasabb helyen. Itt a szentmise előtt is énekeltek, és volt gregorián ének is. A ministránsok a pappal együtt a bejárattól vonultak be, és keresztet is vittek. Ami feltűnő volt: az oltáron itt több gyertya volt, és a pap a kereszt felé fordulva misézett. Nem ültünk olyan sokszor, mint más helyen, és térdelve áldoztak a hívek. A legnagyobb különbség az volt az előzőekhez képest, hogy itt latinul imádkozott a pap. Az olvasmányt és az evangéliumot magyarul énekelték el, és magyarul prédikált a pap. A hirdetés itt a prédikáció után volt, nem pedig a mise végén. És tömjént is használtak.

Nos, kedves olvasó! Íme egy kis körkép, amely nem annyira szűk, de nem is olyan tág. Elsősorban ahhoz, hogy megállapítsam: nem láttam két egyforma misét. Ha konklúziót kell most levonnom, akkor azt mondom, hogy az utóbbi vezetett el a „kereső” állapotból egy másikba. Óvatosan merem ezt leírni, mert azt a bizonyos pálcát nem akarom végleg kettétörni… Itt tapasztaltam meg leginkább azt, hogy nem az ember, hanem az Isten van a középpontban. És egy Istent kereső ember számára mi más kell, hogy a középpontban legyen?

Hit és liturgia „aut” hit vagy liturgia? Amennyiben a „vagy” szócska áll a kettő között, már is eldönthetjük, hogy a ma hangzatos szlogen ízét érezzük benne: „Isten igen, Egyház nem”. A hitembe ugyanis ne szóljon bele senki, a liturgia meg csupán külsőség, az ember fabrikálta ügyeskedés, magamutogatás.

Viszont ha az „és” szócska áll a kettő között, akkor már mélyebben tudunk róla gondolkozni. Engedem-e, hogy a hitemben meghatározó legyen a liturgia? Ha egy pap számára meghatározó a liturgia, akkor a hívei számára is az lesz. De ha egy pap számára nem meghatározó, és nem ad a liturgikus előírásokra és a Misekönyv Általános Rendelkezéseire, akkor a betérő hívő – vagy éppen kereső – el is tántorodhat a hit útjáról. Ha a vezető pap nem hiszi el, hogy Jézus jelen van az Oltáriszentségben, és nem hajt előtte térdet, vagy nem csókolja meg az evangéliumos könyvet az evangélium felolvasása után, vagy a sekrestyében öltözés közben nem csókolja meg a stólát, akkor az egyszerű hívő miért hinne?

Hit és liturgia. Nem rítusok és formák között akarunk dönteni most. Viszont a laxizmus ellentéte nem a konzervatív szemléletmód, hanem a helyes magatartás a liturgiával szemben. A lazaság ellentéte ugyan a merevség, de nem ezt kívánjuk meg. Ha csak az éppen előírt dolgokat vennénk figyelembe, máris találnék két olyan templomot, ahol ugyanúgy miséznek. És akkor a keresőből hívő lehetne.

A hit és a liturgia kapcsolata kifejezésre jut Joseph Ratzinger 2004-ben írt gondolataiban is:

„Egyes katolikus liturgisták javaslata, hogy a liturgikus reformot végső soron a modern idők „antropológiai fordulatához” kell igazítanunk, és „emberközpontú” stílusban kell újraszerkesztenünk. Ha a liturgia elsődlegesen úgy jelenik meg, mint a mi aktivitásunkat szolgáló műhely, akkor azt felejtjük el, ami a legfontosabb: Istent. Mert a liturgia nem rólunk szól, hanem Istenről. Elfeledkezni Istenről korunk legfenyegetőbb kísértése. Ez ellen magának a liturgiának kell felállítania Isten jelenlétének jelét. De mi történik itt, ha az Istenről való elfeledkezés befészkelődik magába a liturgiába, és ha a liturgiában csak magunkra gondolunk? Minden liturgikus reformban, minden egyes liturgikus mozzanatban a legelső és legfontosabb, amit szem előtt kell tartani: Isten elsőbbsége.”

„Mi alapján kell döntenie egy hívőnek, hogy a zsinat utáni, vagy a zsinat előtti liturgiában vesz részt?” – tettük fel a kérdést a cikk ajánlójában. Válaszunk: hite alapján. 

Sz. Zs.

Orgona-hét a blogon

Jövő hétfőn blogunkon orgona-hét kezdődik, ami azt jelenti, hogy minden nap egy orgonaművet hallgathatnak meg, bemutatjuk az orgonát mint hangszert, és még sok érdekesség lesz a témában.

Az orgonát gyakran nevezik a hangszerek királynőjének. Van monumentális vagy néhány regiszteres, de megszólalásukkor bármelyik képes arra, hogy lelkünket a világ zajából átemelje a szent légkörébe.

Ima a csíksomlyói segítő Szűz Máriához

Üdvözlégy csíksomlyói segítő Szűz Mária, keresztény híveidnek segítő jó Anyja!

Íme kegyszobrod elé térdelve, mély alázattal mutatom be tiszteletemet és hódolatomat. Te általad ajánlom fel magamat Istennek és remélem, hogy általad elnyerem mindazokat a kegyelmeket, amelyekre oly nagy szükségem van. Irgalmas jó anyám, tekints reám, fogadj engem jóságoddal és megértéseddel.

Bizalommal jöttem ide, mint édes jó Anyámhoz, hatalmas pártfogómhoz, életem vezércsillagához. Végy oltalmadba és nyújtsd felém kezedet, mely engem gyámolítson, vezessen és oltalmazzon.

Hallgasd meg kérésemet, segíts minden ügyemben, vigasztalj szenvedésemben és bánatomban, oltalmazz a veszélyben, ments meg a bűnre vezető kísértéstől.

Légy betegségemben ápolom és halálomban vigasztalóm.

A Te kegyes oltalmadba ajánlom nemcsak magamat, hanem szüleimet, testvéreimet, barátaimat, jótevőimet és mindazokat, akikért imádkozni tartozom.

Nyerd meg mindannyiuk számára a Mennyei atya irgalmát, az Úr Jézus szeretetét és a Szentlélek kegyelmét, hogy testben-lélekben megszentelődve e világon, holtunk után pedig Veled együtt örvendezzünk az Örök boldogságban. Amen

Csíksomlyói segítő Szűz Mária! Könyörögj érettünk!

Szükséges-e a liturgia a normális katolikus élethez? – Hit és liturgia „aut” hit vagy liturgia

Micsoda kérdés? Sőt, egyenesen kétértelmű. Mert magyarázhatom úgy is, hogy nem. Hiszen Jézus nem akart liturgiát, pláne nem ezt, és különben is, a legfőbb parancs a szeretet, meg ott van az utolsó vacsora. Viszont magyarázhatom úgy is, hogy igen. Szükséges, mert ki kell fejezni a hitünket ilyen módon is, és meg kell becsülnünk az előttünk élt milliárdok hitét. Mi alapján kell döntenie egy hívőnek, hogy a zsinat utáni, vagy a zsinat előtti liturgiában vesz részt? Mit lát egy kereső ember, amikor az országban öt templomba bemegy, miközben ott liturgiát végeznek? Mi megmondjuk, de nyugalom, pálcát ezúttal sem törünk! Izgalmas cikk közeleg ezen a blogon! Tartson velünk!

Vers délutánra

Wass Albert: Kereszt a faluvégen

Krisztusát leverték vad szelek,
csak a kereszt maradt meg sírva-fájva:
belecsikordult mégis az éjszakába.

Csak a kereszt maradt meg,
a Falu keresztje,
a Mi keresztünk: a régi kereszt…
fekete felhők bomlottak felette.

És a kereszt állt.
Hördült. Kiabált.
Rája,
mint ódon templom régi muzsikája,
a Falu szíve vissza-orgonált.

Emlékszem még a szörnyű látomásra…
viharok jártak a Falu felett…
a Falu nyögve megindult az úton…
görnyedt háttal… és vállán a kereszt.

Hangverseny - ajánló műismertetővel

Harmadszor lép fel másfél év alatt az Accord Quartet a pilisszentkereszti templomban. Először 2010 őszén, majd 2011 őszén léptek fel. Blogunkon mindkét alkalommal röviden bemutattuk a felcsendülő műveket. Így teszünk most is. A hangverseny június 3-án este 19:00-kor kezdődik (vasárnap, a szentmise után).

A program:

1. Johann Sebastian Bach: Die Kunst der Fugue BWV 1080 (1, 6, 11)
2. Robert Schumann: A-dúr vonósnégyes Op. 41. No 3. (1., 2. tétel)
3. Tornyai Péter: Moon-Zoom
- szünet -
4. Schubert G-dúr kvartett D 887 

1. Johann Sebastian Bach neve mindenki előtt ismert. Egyháziak számára főleg orgonazenéje gyönyörködtető, és lélekemelő Isten felé. A "Die Kunst der Fuge", vagyis a fúga művészete című opusa sok előadást és feldolgozást megért. Zongorával, orgonán, vonósokkal. Bach utolsó műve 19 tételből áll, mi jövő vasárnap este az elsőt, a hatodikat és a tizenegyediket fogjuk hallani. 

"Tizenkilenc zeneművet épít fel egyetlen téma-alapra; tizenkilencféleképpen mutatja be a fúga-írás mesterségét, s e tizenkilenc darab mindegyike máig is utolérhetetlen példája a legmagasabb fokú zeneszerzési technikának. De nem csupán iskolapélda ez a tizenkilenc darab, hanem költői mondanivalójú műalkotás; nem csupán a szakemberek számára tanulságos, hanem a műélvezetre vágyó zenehallgatónak is különleges élmény. Azzá teszi a kompozíció egysége, amit a feldolgozásmódok változatossága mellett is mindvégig megőriz; mélységesen komoly hangulata, amelynek feszültsége együtt nő a kidolgozásmód bonyolultságával. A tizenöt fúga és négy kánon felépítése fokozatosan halad az egyszerűből a bonyolult, az áttetszőből a sűrű szövésű felé, és ugyanígy válik a művek tartalma is egyre összetettebbé, küzdelmesebbé."

A fúga fogalmát érdemes tisztáznunk. A fúga név a latin fugere (kergetni) szóból ered, mert lényege abból áll, hogy több szólam egy rövid zenei frázist vagy hosszabb-rövidebb tételt több száz ütemen át, minden rokonhangnemben ismétel; úgymond egyik a másikat pihenés nélkül kergeti, hajszolja, mialatt a többi szólam hozzájuk a kíséreti szólamokat szolgáltatja. 

"A ciklus utolsó darabja befejezetlenül maradt: nem tudjuk, valóban utolsónak szánta-e Bach ezt a monumentális hármasfúgát, amelynek az egyik formarészt alkotó dallama a B-A-C-H hangokból áll. Bach éppen ennél a szakasznál, a B-A-C-H téma feldolgozása közben hunyt el, a csonkán maradt kéziratba egyik fia, Philipp Emanuel Bach jegyezte be a mester halálát hírül adó, tárgyilagos-rövid sort. 

Mattheson, a kor legnagyobb zenekritikusa így írt A fúga művészetéről: "...e praktikus és nagyszerű mű valamikor még csodálatra késztet majd minden francia és olasz fúgacsinálót..."" (az idézetek forrása: Pándi Marianne hangversenykalauza)

2. Robert Schumann (1810-1856) „életműve a XIX. századi német romantikus zenében központi helyet foglal el” - írja róla Kroó György - „Schubert és Mendelssohn örököse, Brahms stílusának, hangjának előkészítője és forrása. A maga idején, Weber, Spohr, Schubert, Mendelssohn után a német romantikus zene nagy úttörője, forradalmár. Berlioz programzenei irányzatát, Chopin teljesen eredeti nemzeti stílusát, Liszt és Wagner nyelv- és formaújítását figyelembe véve, Schumann teljes életműve mégis a német zenei romantika konzervatívabb, a klasszikus hagyományok megőrzésére is vállalkozó irányához tartozik…” 

Batta András, a Zeneakadémia rektora így ír a műről:

"Sokat hallhattunk vagy olvashattunk arról, hogy Schumann kamaraegyütteseiben az uralom mindig a zongoráé, sőt a nemzongorás kamarazenére, például a vonósnégyesre, ugyancsak a zongoraszerűség nyomja rá bélyegét. Mit is értünk zongoraszerűségen négy vonós hangszer esetében? Egyrészt olyan kísérő figurákat, amelyek - manuális okok miatt - inkább zongorára illenek kényelmesebben, másrészt - és ez a fontosabb - az uralkodó mozgásformák olyan mennyiségét, amelyet még könnyen megoszthatunk a zongora jobb és bal kezének tartománya között, a dallamok lehetőleg egyazon regiszterben szólalnak meg, s nem aprózódnak szét a különböző hangszerek különböző hangzásterületeire. Ilyen példát nem egyet találunk Schumann kvartettjeiben. Az A-dúr darab első tételének melléktémájában az egyik hangszer vagy hangszerpár (hegedű és cselló) a dallamot játssza, míg a többiek szaggatott három és négyszólamú akkordmenettel kísérik.

...

Az A-dúr kvartett szilaj, verbunkos ízű, refrénként visszatérő témája szinte kínálja az összevetést Schubert C-dúr vonósötösének fináléjával. ...

Az első, a második és a negyedik tételt a táncos karakter jellemzi. Ezek közül csupán az elsőben fedezhetjük fel a szonátaforma nyomait. A második helyen a scherzót vagy menüettet helyettesítő, hangulatában táncos, formájában variációs tétel áll. A finálé valódi körtánc. Háromféle, refrénnel elválasztott táncanyag váltakozik itt. A refrén - a nem sokkal később íródott Esz-dúr Zongorás-ötös fináléjához hasonlóan - mindig más hangnemben jelenik meg, s az epizódokhoz közvetlenül, hangnemi egyezéssel kapcsolódik, míg magát a refrént éles (hangnemi és formai) elválasztással követi az epizód.

...Sokkal lényegesebb dolog történik: Schumann álmai elevenednek meg előttünk, s ennél többre a költő-Eusebius sohasem vágyott."

3. Tornyai Péter zeneszerzői tanulmányait Huszár Lajosnál és Fekete Győr Istvánnál kezdte. 2007-től a budapesti Zeneakadémián Jeney Zoltán növendéke. A zeneszerzéssel párhuzamosan ugyanitt hegedű szakot végez Kertész Istvánnál. Gyakran játszik klasszikus és kortárs zenét hegedűsként és brácsásként egyaránt különböző kamaraegyüttesekben (THReNSeMBle, Rondo Quartet). 2007 óta állandó tagja Csalog Gábor együttesének, amelynek célja Kurtág György zenéjének tanulmányozása és előadása nyári kurzusok és koncertek keretében. Az utóbbi években díjakat nyert a Zeneakadémia, illetve az Új Magyar Zenei Fórum versenyein, 2008-ban pedig a Szépművészeti Múzeum zeneszerző-pályázatán. Részt vett Csapó Gyula, Johannes Schöllhorn, Nigel Osborne kurzusain. A muzsikus munkás időszak elé néz: idén párhuzamosan diplomázik hegedű és zeneszerzés szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, de a tanulmányait azután is folytatni kívánja. Ahogy korábbi interjújában említette: "a komponálás belső szükséglet".

Az est során felcsendülő mű az I. Nemzetközi Végh Sándor Vonósnégyes Versenyre megrendelt kötelező kortárs darab. Tornyai Péter, a 2011-es UMZF zeneszerzőverseny kamarazene kategóriájának győzteseként, mint különdíjat kapta ezt a megtisztelő felkérést. 

Erről a műről még nem született tehát elemzés, de június harmadikán mi magunk alkothatjuk meg a templomban...

Tekintsen meg két videót, egy-egy részlet az est során megszólaló művekből:

Indító gondolatok

Tudjuk azonban, hogy az embert nem a törvény szerinti tettek teszik igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit. Ezért elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hitben váljunk igazzá, nem mert tetteink megfelelnek a törvénynek, hisz a törvény szerinti tettek senkit sem tesznek igazzá. Ha azonban mi azáltal, hogy Krisztusban keressük az igazzá válást, bűnössé válnánk, akkor vajon Krisztus nem a bűnt mozdítaná-e elő? Semmi esetre sem. Ha ugyanis újra fölépítem azt, amit leromboltam, törvényszegőnek bizonyulok. Hiszen a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy az Istennek éljek, mert Krisztussal engem is keresztre feszítettek. Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem. Minthogy azonban most még testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem. Nem vetem el az Isten kegyelmét. Mert ha a törvény útján igazzá válhat az ember, Krisztus hiába halt meg. (Gal 2,16-21)

Újságajánló

Gertrúd királyné zsoltáros könyve a friauli
társaskáptalan kincstárában, Cividaleban.

A Rubicon történelmi magazin legújabb számában sok érdekes témáról olvashatunk. Mégis, az ajánló megírását egy bizonyos cikk ihlette: "Miért gyilkolták meg Gertrúd királynét?" Jövőre, 2013. szeptember 28-án lesz nyolcszáz éve (1213), hogy Gertrúd királynét a pilisi erdőben meggyilkolták. Idézet a cikkből:
"Katona József ismert drámájának köszönhetően napjainkban a közvélekedés leginkább arra vezeti vissza a gyilkosságot, hogy korábban Gertrúd féktelen természetű fivére (a középkori források szerint Berthold kalocsai érsek, Katonánál viszont Ottó) a királyné segítségével tett erőszakot az egyik magyar előkelő, Bánk feleségén. Ezt a magyarázatot legkorábban az ausztriai Klosterneuburg ágostonos monostorában 1270 körül lejegyzett Osztrák Ritmusos Krónika tartalmazza: a kútfő érdekessége, hogy szerzője valószínűleg egy magyar származású pap lehetett, aki talán a tatárjárás idején menekült osztrák földre."

A gyilkosság után II. András Bánkot meghagyta pozsonyi ispánnak. 1222 előtt nem derült fény arra, hogy ő is részt vett volna az összeesküvésben. A cikk írója így zárja sorait: "Gertrúd királynét nem azért gyilkolták meg, mert folt esett Bánk bán férji becsületén. A legvalószínűbb oknak az tűnik, hogy a hatalomból kiszorult előkelők így akartak elégtételt venni."

Az újság további érdekes írásokat is tartalmaz. Nagy terjedelemben szól Krasznahorka büszke váráról, Rómáról és Karthágóról, III. Béla sírjáról ("Kinek a maradványait rejti III. Béla sírja" címmel), a Szent Korona ferde keresztjéről, XVI. Lajos uralkodóról, Széchenyi betegségéről és haláláról, és sok más témában tisztáz bizonyos tévhiteket.

Sík Sándor: Galileai férfiak

Galileai férfiak,
mért néztek az égre?
Mért, hogy forró könny fakad
férfiak szemébe? –
Jézus Krisztus visszajön,
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
mért, hogy tétlen álltok?
Vár a Kelet és Nyugat,
Krisztus bízta rátok.
Hirdessétek mindenütt:
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
milyen jelre vártok?
Várjatok még tíz napig,
Lelkét küldi rátok.
Nem hagy árván, nem hagy el:
Jézus Krisztus él!

Galileai férfiak,
ha majd jön az óra,
élőket és holtakat
hív majd számadóra:
a nagy Bíró visszajön,
Jézus Krisztus él.

Elsőáldozás

Május 20-án lesz templomunkban az elsőáldozás. 15 gyermek veszi magához először az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust a fél kilenckor kezdődő szentmise keretében, melyet Ackermann Kálmán c. esperes, plébános atya mutat be. 

"Az elsőáldozás a „hit ünnepe”, amelyet odaadó lelkesedéssel, ugyanakkor körültekintően kell előkészíteni. Olyan nap ez, amely „nagyon sok hívő emlékezetében méltán marad meg úgy, mint az első… alkalom, amikor fölfogta a Jézussal való személyes találkozás fontosságát.” (Sacramentum Caritatis 19. - hangsúlyozza XVI. Benedek pápa. (forrás: Magyar Kurír) 

Imádkozzunk az elsőáldozókért és szüleikért, hogy a hit útján, melyen most vasárnap tovább lépnek, haladni is tudjanak egymás kölcsönös segítése és a kegyelem működése által. 

Indító gondolatok

Amikor pedig eljön a Vigasztaló, akit elküldök majd nektek az Atyától, az igazság Lelkét, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam; de ti is tanúságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok. Azért mondtam nektek mindezt, hogy meg ne botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógából, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, szolgálatot vél tenni az Istennek. Azért teszik ezt, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Mindezt pedig azért mondtam nektek, hogy amikor eljön ezeknek az órája, emlékezzetek rájuk, hogy én megmondtam nektek. Kezdetben azért nem mondtam el nektek ezeket, mert veletek voltam. (Jn 15,26-16,4)

Johann David Heinichen: G-dúr concerto

Az imaszándék - ötletek

Imádságainkkal sokszor bajban vagyunk, esetleg éppen monotonná, megszokottá váltak. "Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek." (Mt 6,8) Jézus szavai biztosítanak minket arról, hogy Isten, a mi Atyánk tudja szükségleteinket. Ám ez nem jelenti azt, hogy nekünk már nem is kell kérnünk. Az élő, eleven istenkapcsolat abban gyökerezik, hogy szüntelenül beszélgetünk Istennel, aki "van", aki velünk van mindig. Ugyanakkor Jézus megadta az imádság mintáját is a Miatyánkban. 

Milyenek a szándékaink, amikor imádkozunk? Vannak kérő, hálaadó, dicsőítő imaformák, felajánlhatunk szentmisét is, imádkozhatunk elhunytakért, élőkért, vizsga előtt, betegségben, betegért, jogtalanságot szenvedve, bűnbánatban, örömben. Az egyházi év során vannak különféle szándékok is még: élet védelme, hivatások, elhunytak, jó termésért, kedvező időjárásért, szülőkért, pápáért, hitetlenekért, stb. 

Határozzunk el a következő napokra másféle szándékokat is: azokért, akik a templomba járnak; a nekünk szentmisét bemutató papért; a meglévő hittanosokért; azokért, akik értünk imádkoznak; azokért, akik ételt adnak nekünk; azokért, akik szeretnek minket; azért, hogy kitartóak legyünk; a ministránsokért; a kántorokért; a sekrestyésekért; a templomot díszítő és takarító emberekért; az orvosokért; a születendő gyermekekért; a szétesett családokért...

Talán ezáltal is megvalósul a vasárnapi evangélium tanítása: "Maradjatok meg szeretetemben." (Jn 15,9-17)

Ajánlja másoknak is blogunkat!

Ezer bejegyzés, hetvenegyezer megjelenítés

Ez az ezeregyedeik bejegyzésünk a blogon. Az összes oldalmegjelenítés meghaladja a hetvenezret. A blog látogatottsága időről-időre növekszik. Úgy tűnik, hogy az ilyen témájú blogok és honlapok között is az első sorokban vagyunk, bár ilyet csak feltételezni lehet a visszajelzések alapján. Számos plébániai honlap működik, amik inkább az információ közlésére szolgálnak. Mi ellenben különféle témákról is írunk, legyen az zene, irodalom, dogmatika, liturgika, vagy egyházi hírek. A hit útján blogunkat továbbra is működtetjük, most éppen pünkösdkor indul el egy felkészülési időszak. A helyi hírekkel, eseményekkel is foglalkozunk: egyházközségi események, évfordulók, stb. A hirdetéseket az induláskor közöltük, ám ennek folytatására nem volt kapacitásunk. 

Túllépve az ezer bejegyzést, számot kell vetnünk. Hogyan folytatjuk, milyen témákat szeretnénk érinteni, akár változtatva, akár meghagyva és folytatva előző felvetéseket. Korai még erről konkrétan írni, ám a nyár folyamán arculatot szeretnénk váltani. Lesznek újabb témák, és a Hit évével többet fogunk foglalkozni. Szeretnénk elérni azt is, hogy az olvasók bátran írjanak e-mailt, akár pozitív, akár negatív visszajelzést is, hiszen ez fontos számunkra. Vagy olyan írást, amelyet szívesen megosztanának a többiekkel - természetesen a beérkezett anyagok nem feltétlenül kerülnek fel. Sokszor kaptunk képeket is, beszámolókat különféle állapotokról - ennek örülünk. 

A nyári arculatváltásig még van időnk, bár gyökeres fordulatot nem kívánunk tenni.

Olvassa továbbra is blogunkat, és ajánlja ismerőseinek!

Szent Bingeni Hildegárd

Ma délelőtt XVI. Benedek pápa aláírta Boldog Bingeni Hildegárd (Hildegard von Bingen) szentté avatását, és ünnepét az egész egyház számára elrendelte. 

Hildegard 1098-ban született Böckelheimben. Misztikus, apátnő volt. Leghíresebb műve a Liber Scivias (Tudd az utat), de Visionum ac Revelationum libri tres (Látomások és kinyilatkoztatások három könyve) címen is ismert, ebben vallásos látomásairól, vízióiról számol be.

Költeményein kívül természettudományos és gyógyászati témájú munkákat is írt, emellett széleskörű levelezést folytatott.

 

A hit ajándék

A hit ajándék, melyre a léleknek nyitottá kell válnia. Átalakulást kíván meg, és feltétel nélküli ragaszkodást Krisztushoz. A hit útja nem könnyű, de aki azon jár, sok örömöt (igazi örömöt) fog megtapasztalni. Május 27-én lesz pünkösd, a Szentlélek kiáradásának ünnepe. Ekkor indítjuk el A hit útján című blogunkon a Hit évére való felkészülést. A készületi idő után pedig bekapcsolódunk a Hit évébe. 

Imádkozzunk azért, hogy felkészülésünket a Szentlélek Úristen vezesse, bízzuk rá magunkat, hogy a Hit évében végérvényes döntést hozhassunk Krisztus mellett. 

Veni creator Spiritus!

Newman-búcsú Sümegcsehiben

Idén, június 9-én, szombaton délelőtt 11:00-kor lesz a Sümegcsehi Boldog John Henry Newman templom búcsúja. 

Program: 10:00-kor szentségimádás a templomban, 11:00-kor ünnepi nagymise a szabadtéri oltárnál, melyet P. Barsi Balázs celebrál a búcsúra érkező paptestvérekkel. A csomagból hozott ebéd után litánia. (forrás: sumeg.ferencesek.hu)
Megj.: Aki elzarándokol Sümegcsehibe, Newman mellett más olyan lelki és szellemi nagyság előtt is leróhatja tiszteletét, aki már nincs közöttünk...

Indító gondolatok

Ne félj, termőföld, ujjongj és örülj, mert nagy dolgot vitt végbe az Úr! Mezei állatok, ne féljetek, mert kizöldülnek a puszta legelői! A fa meghozza gyümölcsét, a fügefa és a szőlő megadja termését. Sion fiai, ujjongjatok, örüljetek az Úrban, a ti Istenetekben! Mert igazságosságában megadja nektek az őszi esőt; esőt küld nektek: tavaszi és őszi esőt, mint hajdanában. A szérűk megtelnek gabonával, a sajtók ontják a bort és az olajat. Kárpótollak benneteket az esztendőkért, amikor pusztított a sáska és a jélek, a haszil és a gázám: hatalmas seregem, amelyet ellenetek küldtem. Ehettek és jóllakhattok, és akkor majd magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, aki csodálatos dolgot tett veletek. [Népem soha többé nem vall szégyent.] "És tudni fogjátok, hogy Izraelben lakom, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, és nem más, és népemet soha többé nem éri szégyen. (Jo 2,21-27)

Krisztus keresztje felemel

A nyolc boldogság útja meredek,

a végső csúcs a véres Golgota:

a szegény, síró, szelíd éhesek,

irgalmas, békés tiszták hegyfoka.

Ott vár rád Jézus, és megkérdezi:

Az üldözést, keresztet vállalod?

Miattam. - Ezt más meg nem értheti,

csak aki értem mindent elhagyott!

Ne csüggedj, én mindig veled vagyok,

nyomomba lépj s próbáld megérteni,

hogy akinek keresztet juttatok,

az én keresztem azt - felemeli!

(Kerekes Károly OCist)

Mi pedig dicsekedjünk (Nos autem gloriari)

Két felvétel a mai nap introitusáról. A szöveg latinul és magyarul:

Nos autem gloriari oportet in cruce Domini Nostri Jesu Christi: in quo est salus, vita et resurrectio nostra per quem salvati et liberati sumus.
(Ps. 66,2) Deus misereatur nostri, et benedicat nobis: illuminet vultum suum super nos, et misereatur nostri. Nos autem.....

Mi pedig dicsekedjünk Urunk, Jézus Krisztus keresztjében; benne van a mi üdvünk, életünk és feltámadásunk. (Zsolt 66,2)

Tavaszi búcsú

Május 5-én és 6-án (szombat, vasárnap) tartjuk az idei tavaszi szentkereszti búcsút.

Szombat:

18:30 litánia

19:00 szentmise

23:00 keresztút

24:00 szentmise egyházközségünk elhunytjaiért

Vasárnap:

Szentmisék: 07:30; 08:30; 10:30

A Szent Kereszt ünnepe

Tiepolo: A Szent Kereszt megtalálása, 1745, Velence

A Zsinat utáni liturgia nem emlékezik meg külön Szent Kereszt föltalálásának ünnepéről. Etimológiai problémával is szembesül a mai hívő: mit jelent a feltalálás? Természetesen itt nem egy technikai eszköz feltalálásáról van szó, hanem annak a keresztnek a megtalálásáról, felfedezéséről, melyen Jézus függött.

Szent Ambrus számol be először 395-ben arról, hogy Szent Ilona császárné megtalálta Jézus keresztjét. Egyesek szerint 335/347 környékén történt, mások korábbra teszik. Ilona 70-80 éves korában Istentől indíttatást kapott, hogy utazzon el a Szentföldre, és keresse fel a szent helyeket. A szent sír keresése rendkívül nehéz feladatnak bizonyult, mivel Hadrianus császár már egy Venus-templomot építtetett. 

Hosszas keresés után egy várárokban megtaláltak három keresztet, köztük az "INRI" táblát is. Azonban meg kellett bizonyosodniuk, hogy melyik volt Jézus keresztje. A legenda szerint Jézus keresztjének darabjaihoz csodák fűződnek, így jöttek rá, hogy melyik az igazi. 

A népi megfigyelés azt mondja, hogy a mai időjárás biztosan kitart mennybemenetelig. 

Milyen üzenete van a mai napnak? Elsősorban Péter apostol levelét idézhetjük fel: "Vétkeinket a saját testében fölvitte a (kereszt)fára, hogy meghaljunk a bűnöknek, s az igazságnak éljünk. Sebei szereztek számotokra gyógyulást". (1Pét 2,24) Jézus keresztjére tekintve, arról elmélkedve rádöbbenünk, hogy nem üdvözíthet minket más, csak a Jézus Krisztushoz való tartozás. A hit döntés kérdése, amely leborulással kezdődik. Milyen döbbenetes a zsinat előtti liturgia (ma már ismét használatos forma extraordinaria), amikor a szentmisében a pap az átváltoztatott ostya majd bor előtt először letérdel, és csak utána mutatja fel. Ma ez a novus ordoban fordítva van. 

Ha elhisszük, hogy a kereszten Jézus sebei által gyógyulást hozott számunkra, akkor először kérjük a gyógyulást, és csak azután mutatjuk meg a világnak, hogy milyen csoda történt velünk.

A mi egyetlen reményünk a Szent Kereszt. Fohászkodjunk ma és a napokban különös módon azért, hogy saját keresztjeinkre rátalálva ne csüggedést, hanem azokat Krisztussal együtt hordozva örömöt, reményt és egykor az üdvösséget nyerhessük meg. 

Ave crux!