Erre a hétre ígértük, hogy 'Zenei sarok' rovatunkban Mozart egyik híres operáját, A varázsfuvolát mutatjuk be.
A varázsfuvola kétfelvonásos opera. Emanuel Schikaneder (1751–1812) szövegkönyvét használta Mozart (KV 620). A mű valójában egyszerre nagyopera (opera seria – például Sarastro), vígopera (opera buffa – például Papageno vagy Papagena szerepe) és daljáték (énekes és beszélt részek váltakozása). Az operát legközelebb Bécsben adják elő, a bécsi Operában. Ott találkozhatunk gyermekeknek szóló előadással is. (Természetesen a jegyárakat is érdemes figyelni: 30-200 Euróig...)
Az opera Esz-dúrban íródott, ami emelkedett hangulatot ad, a nyitányban használt hármas kopogás pedig jellegzetesen szabadkőműves elem. Egyesek szerint az operát szabadkőműves megrendelésre írta Mozart, mások szerint pedig éppen azok kigúnyolása jelenik meg a mű során.
A lassú bevezetés áhítatot ébreszt: Sarastro világának előhírnöke. A gyors szonátatétel fúga módjára kezdődik, témáját a kortársak Clementi zongoraszonátájából ismerhették. A nyitánynak kontrapunktikus-tematikus indítása Mozart „tudós” stíluskorszakának utolsó, ragyogó periódusát idézi fel (az operában a két páncélba öltözött titokzatos ember megjelenésénél lehetünk tanúi e stílus szuverén elsajátításának).
A három szabadkőműves-kopogtatás a szonátatételben is formaalkotó szerepet kap és nyilván része van a mollba forduló fúgatéma küzdelmessé válásában. Ez a küzdelem mindaddig tart, amíg az állhatatosság és erő jelképe, a nap – ez esetben a fényes és biztató Esz-dúr hangnem – be nem ragyogja a visszatérési szakasz felszabadult, megkönnyebbült, harmonikus világát.
A három szabadkőműves-kopogtatás a szonátatételben is formaalkotó szerepet kap és nyilván része van a mollba forduló fúgatéma küzdelmessé válásában. Ez a küzdelem mindaddig tart, amíg az állhatatosság és erő jelképe, a nap – ez esetben a fényes és biztató Esz-dúr hangnem – be nem ragyogja a visszatérési szakasz felszabadult, megkönnyebbült, harmonikus világát.
Az esemény Egyiptomban zajlik, meseidőben. Éneklés szempontjából 19 szereplője van, plusz a kórus. Emellett van három beszélő szerep.
A bölcs király összeházasodott a gonosz királynéval. Egy nap lányuk született. A király egy nap faragott egy fuvolát, melyet megfújva minden állatot megszelídített, s mindenkinek melegség költözött a szívébe. Sarastro, Ízisz és Ozirisz bölcs papja, Paminát a templomba vitte, hogy megvédje haldokló apja felkérésére anyjának, az Éj Királynőjének a befolyásától. A királyné megbízta Tamino herceget, hogy találja meg és szabadítsa ki a lányát. Tamino meg is találja, azonban ő is egy fiatal Sarastróvá válik, mivel megtanulja csodálni a bölcsességét. Ezenkívül Tamino és Pamina egymásba szeretnek.
Hallgassa meg a nyitányt, valamint az Éj Királynőjének áriáját:
Az első felvételen Riccardo Muti vezényli a Bécsi Filharmonikusokat 2006-ban.
A következő felvételen Edita Gruberova énekel:
Tartson velünk, ha szereti a zenét, mert jövő héten Richard Wagner Rienzi című operáját ajánljuk...
