 |
| Caravaggio: Szűz Mária halála |
Egy kevésbé megbízható internetes forrásban (Wikipedia) azt találjuk, hogy a Kelet tanítása szerint Mária természetes halállal halt meg, mint bármelyik emberi lény. A római Egyház tanítása pedig, hogy Mária teste is felvétetett a mennybe. XII. Piusz pápa körlevele, melyet már idéztünk blogunkon, tulajdonképpen nyitva hagyja a kérdést.
A keleti teológia előszeretettel használja a szimbolikus "elalvás, elszenderülés" kifejezést. Nem tagadják ugyanakkor a testi halált. Nyugat hagyományosan először Mária haláláról beszél, majd mennybevételéről. XII. Piusz pápa írásában is megtalálható a 'tagolás', miszerint Mária először meghalt, feltámadt, majd felment a mennybe.
A művészet alapján az a tudat él bennünk, hogy Mária nem halt meg, mielőtt a mennybe ment volna. (Pl. Carracci festménye) A bizánci ikonográfia azonban legtöbbször halottként ábrázolja Máriát. Ebből azonban nem következik egyenesen, hogy Mária nem halt meg, hanem csak "aludt", amikor felvette Isten a mennybe.
A hagyomány szerint, melynek hármas tagolását az imént írtuk, Mária nyilvánvalóan élve ment a mennybe, mert feltámadt. Ezért ternészetes az ábrázolásmód nyugaton.
XII. Piusz pápa a "Munificentissimus Deus" levelében többször utal Mária halálára. A pápa időleges halálról is beszél. Ugyanis nem tartotta fogva a sír, hanem Isten megdicsőítette testben és lélekben is. A halálból győzelmet szerzett. Szent Alfonzt idézve a pápa leírja, hogy Jézus nem akarta, hogy Mária teste sérüljön a halál után. Máriának tulajdonképpen jutalma is a menny, hiszen részt vett abban a "harcban", melyet Jézus folytatott a gonosz szellemmel. A Szűz dicsősége ilyen alapon természetes, és nem vonható kétségbe. A mai olvasmány is ezt tanúsítja, illetve megjövendöli.
XII. Piusz pápa pedig kijelenti, hogy Mária "testestül, lelkestül felvétetett a mennybe".
forrás: The New Theological Movement
