A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2011. április 9., szombat

Feketevasárnap

Ez a vasárnap a Szenvedés vasárnapja, mellyel a Szenvedés idejének (tempus Passionis) két hete kezdődik. Két hét van ugyanis húsvét szent éjszakájáig. A népnyelv 'feketevasárnapnak' hívja, amivel egy ötszáz évvel ezelőtti magyar szokásra utal. Valamikor fekete lepellel takarták le a feszületeket és oltárképeket. Ma ezt sok helyen megteszik lila lepellel. Radó Polikárp bencés szerzetes volt. Innsbruckban a gallikán miseliturgia témájában doktorált, a Pannonhalmi Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány tanára 1933-ig, közben egy évig Rómában a Biblikus Intézetben tanult. Írásaiban biblikus témákkal foglalkozik. Plébános, majd hittanár Győrben és Budapesten. Ez utóbbi időben kezd egyre intenzívebben foglalkozni liturgikus témákkal és fordul teljesen a liturgia felé. Kódexek kutatója, majd 1944-től magántanár, 1946-tól intézeti tanár, 1950-től II. dogmatikai tanszéken a szentségtan és a liturgika tanára. A Szenvedés idejéről így ír 'Az egyházi év' című könyvében:
Az új kalendáriumban csak a virágvasárnap a szenvedés vasárnapja, az ötödik vasárnap még a szent negyvennap előző részéhez tartozik.
A liturgia e napon (feketevasárnap) a szentleckében (1962) Krisztust, a jövendő javak, azaz az Újszövetség főpapját ünnepli, aki önmagát hozta szeplő nélküli áldozatul Istennek: Ősrégi, sok száz évre visszanyúló magyar népi ének úgy magasztalja az Úr keresztáldozatát, mint e mennyei vőlegény nászát; népünk vallásos lelki csillog a középkori versképletekbe foglalt misztikus gyöngyökben. A Vérvőlegény elindul, násznépe a keresztre feszítők serege, mely a jegyest követi. Veronika keseregve nyújtja neki a jegykendőt, vőfélyei a vad bakók, nászi zászlaja a kereszt. A jegygyűrű szent kezén a hóhér lánca, kötele; koszorúja a tövises korona. Így szögezik ég és föld csudájára a nászágyra: a vérfára. A jegyes megfizeti a jegypénz szent aranyát, midőn Atyjának kegyes, szép lelkét kiáltással és könnyekkel általadja miérettünk. Ott függ immár ég és föld között a Kálvária sziklás dombján a Nagy Engesztelő; a véroltár zsámolyán, mint ministránsok, veszik őt körül édesanyja, a szeretett tanítvány, Mária Magdolna és a többi szent asszonyok. Ezt éli át népünk a Fekete vasárnappal kezdődő Szenvedés idejében, az ősi ének strófáit mondva: 

Vért áldozik ő érettünk,
Éltét teszi le helyettünk,

Ő a mi megváltó kicsünk,

Súlyos terhén emelintsünk!

Lelkünk legyen könnytörlője,

Veronika keszkenője,

A menny tükre: Jézus arca,

Legyen vérrel festve rajta. (XIX. századi "szent ponyva" szövege - Magyar Ferenc író gyűjteményéből)

Feketevasárnaphoz kapcsolódik egy ciszterci szokás is: "Feketevasárnap, azaz Urunk szenvedésének vasárnapján Jeremiást veszik elő a kóruson is, az ebédlőben is: „Dominica de passione . . . usque ad cenam Hieremiam partim in ecclesia, partim in refectorio propter noctium brevitatem legimus". A clunyiek megint csak a kóruson olvassák Jeremiást, a ciszterciek kétfelé osztják: felét a kóruson, felét az ebédlőben." (Szabó Flóris: A karthauziak olvasmányai - pannonhalmi dokumentumok alapján)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...