A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2011. március 23., szerda

"Böjti növény"

A zsoltáros ezt mondja: "Hints meg izsóppal és megtisztulok, moss meg és a hónál fehérebb leszek!" (Zsolt 51,9)
Nagyböjt idején, amikor keresztségünkre emlékezünk és a katekumenek útját járjuk, megtisztulunk. Részesülünk a szentgyónás szentségében, magunkhoz vesszük Krisztus testét az Oltáriszentségben. Ekkor mi is buzgóbban imádkozzuk a zsoltárossal: hints meg, és megtisztulok. Ezt a zsoltárt a római rítus rendkívüli formájában éneklik a szentmise elején (antifóna+zsoltárok). Ma is használatos (plébániatemplomokban) a rítus rendes (ún. Novus Ordo-ban) formájában, éneklése közben a pap meghinti szenteltvízzel a népet. Ekkor ez a bűnbánati liturgia, és a "Dicsőség" vagy a könyörgés követi.
"A pap a szentmise megkezdése előtt egy ministránssal az oltár elé lép, elkezdi az éneket, majd megfordul és a hívek között végigmenve meghinti őket szenteltvízzel." (Szunyogh Xavér)
A zsoltár imádkozása közben Szent Ágoston híres tapasztalata jut eszünkbe. Éveken át küzdött az élvezetvágyó személyiségével, amikor észrevette, hogy megváltozott. Szent Pál leveleit találomra kinyitotta és a következőt olvasta: "Ne járjunk tobzódásban és részegeskedésben, bujálkodásban és kicsapongásban, civódásban és versengésben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket az érzéki vágyakban" (Róm 13,13-14). Ezt a fordulatot csak Isten kegyelme tudja létrehozni. A teljes fordulathoz azonban a gondolkodásnak is szerepe van. Az idézett páli szöveg nagyböjt idején aktuális a zsoltár összefüggésében, hiszen a keresztségben levetettük a "régi embert" (Ádámot), és felöltöttük az "újat", Krisztust. Az örök húsvétban pedig részesülünk Krisztus dicsőségében.
Az izsópot nevezhetjük 'böjti növénynek', hiszen megtisztulni készülünk ebben az időben. Tisztává válni a bűnös tettektől és gondolatoktól, tisztává válni az emberitől, hogy az isteni részesévé váljunk Krisztussal együtt.
Az izsóp egy évelő növény. Használatos gyógynövényként és fűszerként egyaránt. A Szentföldön éppen az a fajtája honos, mint itt, a Kárpát-medencében: a Hyssopus officinalis.
Enyhén kesernyés íze van (a lelki megtisztulás folyamata is keserű olykor), ha fűszerként használjuk. Elősegíti az emésztést, ezért főleg a pecsenyék és zsíros ételek fűszere. A salátákba elsősorban a virágját, míg a zsíros hal- és húsételek, vadhúsok bedörzsölésére, nyúlpástétomba, vese- és báránypörköltbe, zöldséglevesbe a levelét alkalmazzák kis mennyiségben, illetve áfonyával együtt gyümölcssalátákba. (Most pénteken kivételesen készíthetünk ilyen ételeket, mert főünnep lesz, így a pénteki böjt elmarad!)
A belőle készült tea izzadásgátló, gyulladáscsökkentő, megfázás elleni, görcsgátló hatása van. Köhögéscsillapító, vérnyomást emelő, légúti betegségekben is gyógyító hatása van még.
Húsvétra készülve azt se felejtsük el, hogy a kölnivíz alkotóeleme.
Hallgassa meg, hogyan szól a pápai liturgián az említett zsoltár:
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...