A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2011. február 7., hétfő

A próféta nyomában

A régészek valószínűleg az ószövetségi Zakariás próféta sírját találták nem messze Jeruzsálemtől. A sír holléte még kérdéses, de ennek a templomnak az építésén fáradozott a próféta. Az eseményről angolul itt olvashat.
Az izraeli Régészéti Hatóság szerint további munkára van szükség ahhoz, hogy megerősítsék a hipotézist, mely szerint valóban Zakariás temetkezési helyéről van szó. Az izraeli régészek szerint a Horbat Midras-i templom egy emlékműre épült, hogy megjelölje a próféta sírhelyét.
A település feltárása a XIX. század végén kezdődött meg, és a mai napig tart. A jelenleg is folyó ásatásokat illegális kincsrablók az utóbbi időszakokban többször is feldúlták.
Olvassa el a magyar nyelven megjelent részletes híradást itt.
Zakariás próféta a Szentírásban Addó fiának, Barakja fiának mondja magát (Zak 1,1-7). Egyes feltételezés szerint apja a fogságban volt pap. Addó fiait úgy emlegetik, hogy ők a templom építésére ösztönözték a népet. A próféta felelős tagja volt a vezetőségnek is.
Zakariás azokat az alapelveket és kilátásokat támogatja, amelyek helyes cselekedetet biztosítanak akkor, amikor szükséges, és egy olyan eljövendő kor reménységével kecsegtet, ami úgy tűnik, nem olyan gyorsan fog bekövetkezni.
Könyvének második része olyan próféciákat tartalmaz, melyek inkább már apokaliptikus jellegűek. Ez azt jelenti, hogy nem annyira a jelen történelmi helyzet érdekli a prófétát (ez vonatkozik a többi prófétára is), nagyobb érdeklődést mutat az iránt a jövő iránt, ami híjján van mindenféle történelmi meghatározottságnak, és olyan színekkel festik meg, ami egyre mitologikusabb tónust ölt, ahogyan az apokaliptikus tendencia minél teljesebben fejeződött ki. Könyve logikusan két részre osztható, melyek később lettek összekapcsolva.
A biblikus ásatások (Palesztína) egyfajta "régészeti szemléletet" adnak napjaink biblikus magyarázataihoz, kutatásaihoz. Az ásatások forrásai olyan nagy alakok, mint Josephus Flavius (I. sz.), Heinrich Schliemann (XIX. sz.), Gottlieb Schumacher (XX. sz.), ...
A régészek először a nagy központokat rohamozták meg, mint Jeruzsálem. Mivel az idők során ezek továbbra is központok maradtak, a kutatás nehézkes volt. Palesztínában viszont sok központ átalakult, "elvándorolt". Így a régiek lakatlan falvak lettek (telepek), amiket "tell"-nek (arabul tell, héberül tel) neveznek.
A tell egy olyan halom, amelyet az emberek általi betelepültség egymást követő szakaszai csonkakúp alakúra halmoztak. A házakat ágakból készült tetővel fedték be, amely kifelé lejtett és lehetővé tette, hogy a meglehetősen kevés csapadék lefolyhasson rajta.
A régészeti munkák során a területen a természet- és társadalomtudományok szakértői működnek együtt a régészekkel, köztük geológusok, testi és kulturális antropológusok, hidrológusok, néprajztudósok, paleontobotanikusok és zoológusok.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...