A SZENT KERESZT OLTALMÁBA AJÁNLOTT BLOG. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS ACKERMANN KÁLMÁN ATYA TISZTELETÉRE AJÁNLOTT BLOG.

2010. december 2., csütörtök

Szentségimádás

Már most jelezzük, hogy jövő héten, december 8-án, szerdán egész napos Szentségimádás lesz templomunkban. A délelőtti 09:00-es szentmise után helyezi ki Kálmán atya az Oltárisztentséget ünnepélyes keretek között. Az esti 18:00-kor kezdődő szentmise előtt szentségi áldással ér véget.
Az Eucharisztia az Egyház létének „oksági elve”, Isten szeretetének alapvető megnyilvánulása, amelyben éppen általa részesülhet az ember: az Eucharisztia az Egyház életének minden aspektusát megtölti értelemmel. „Az Egyház életének forrása és csúcsa”, „Jézus Krisztus önajándéka”: ezekkel a szavakkal írja le XVI. Benedek pápa az Eucharisztiát, amelyből egy egész sor következmény származik mind az Egyház, mind a hívek számára, akik elsősorban hívőnek „érzik” magukat, és csak másodsorban „viselkednek” akként.
Az Eucharisztia szentségében Krisztus valóban, valósan és lényegileg jelen van.

Az Eucharisztia megalapítására vonatkozó bibliai szövegek
Mt 26,26-28
Vacsora közben Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: "Vegyétek és egyétek, ez az én testem!" Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: "Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára.
Mk 14,22-24
Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: "Vegyétek, ez az én testem." Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: "Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontattatik.
Lk 22,19-20
Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: "Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre." Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: "Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak.
1Kor 11,24-25
hálát adott, megtörte, és így szólt: "Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre." Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: "Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre."

Egyéb gondolatok
"Jézus annyira megy abban, hogy magát hívei előtt kinyilatkoztassa, oly mélyreható megváltói szeretete, hogy önmagát, mint megvalósult malasztot nyújtja a hívőnek, - legnagyobb kincsét, legbensejét, önnön énjét, istenemberi személyét adja övéinek. Testét esszük és vérét isszuk, Jézus annyira szereti népét, hogy nemcsak áldásával és erejével él közte, hanem valóságos istenemberi énjével is, - hogy test- és vérközösséget vállal vele, hogy lényével eggyé lesz, mint fürt a szőlőtőkével." - Karl Adam: A katolicizmus lényege

Jeruzsálemi Szent Cirill így fogalmaz egyik levelében: "VI. Ezért ne tekintsd közönségesnek ezt a kenyeret és ezt a bort: mert az Úr állítása szerint ez Krisztus teste és vére. Bárha szemed azt is sugallná neked, de hited tegyen szilárddá. Ne ítéld meg a dolgot ízlésed alapján sem; hanem a hit alapján légy kétség nélkül biztos benne, hogy Krisztus testének és vérének adományára lettél méltó."

A Katolikus Egyház Katekizmusának 1374. pontja így szól: "Krisztus jelenlétének módja az eucharisztikus színek alatt egyedülálló. És e jelenlét emeli az Eucharisztiát az összes szentség fölé, úgyhogy az Eucharisztia "a lelki élet beteljesedése és az összes szentség célja". [Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae III, 73, 3.] Az Eucharisztia legszentebb szentségében "a mi Urunk, Jézus Krisztus teste és vére, emberi lelkével és istenségével együtt, azaz az egész Krisztus igazán, valóságosan és szubsztanciálisan van jelen".[DS 1651.] "E jelenlétet nem kizárólagosan nevezzük valóságosnak - mintha az egyéb jelenlétek nem valóságosak volnának -, hanem kiemelő módon, mert e jelenlét szubsztanciális, benne ugyanis az egész és teljes Krisztus, az Isten és ember van jelen." [VI. Pál pápa: Mysterium fidei]"

Emlékezetes, hogy XVI. Benedek pápa az elmúlt hetekben (november 17-én) egy szerdai kihallgatás alkalmával Cornillon-i Júliának szentelte katekézisét. Ő 1208-től haláláig fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy az Egyház külön ünnepnapon emlékezzen meg az Oltáriszentségről. Nagy műveltséggel rendelkezett, latinul olvasta az egyházatyákat, különösen Szent Ágoston műveit. "Cornillon-i Júlia ösztönzésére Jacques Pantaléon is közbenjárt Úrnapja ünnepének bevezetése érdekében: IV. Orbán pápa 1264-ben az egyetemes egyház parancsolt ünnepeként vezette be e liturgikus ünnepet. A pápa az egyháztörténelem egyik legnagyobb teológusát, Aquinói Szent Tamást kérte meg, hogy állítsa össze az ünnep liturgikus szövegét, amelyet az egyház még ma is használ. Ezek az írások megindítják az emberi szívet, hogy ki tudja fejezni dicséretét és háláját az Oltáriszentségben jelenlévő Úrnak. Ma ennek új tavaszát éljük" – mondta XVI. Benedek pápa. Végül hangsúlyozta: "Úrnapja olyan ünnep, amely lehetőséget ad a híveknek a szentségimádásra, hogy hitük megerősödjék."

„Az Egyházat az Eucharisztiából kiindulva kell megújítani”. (Ecclesia ab Eucharistia emendanda est!) A Szentostya nem valami, hanem Valaki. „Ő van itt!” – így foglalta össze Vianney Szent János, Ars szentéletű plébánosa, az Eucharisztia titkát. Mert itt nincs szó semmi másról és senki nagyobbról, mint magáról az Úrról: „Dominus est!” – Az Úr az!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...